Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Legendák

 

A kísérteties magyar melódia

Sokan nem tudják, de a Szomorú vasárnap az öngyilkosok himnusza lett. Hátborzongatóan hangzik, de talán lehet benne valami kis igazság. Mert állítólag aki végig halgatja az egészet, elejétől a legvégéig, azon hamarosan úrrá lehet az öngyilkosság utáni vágy. Te meg mered halgatni?

A gazdasági világválság után nem sokkal, 1933-ban a második világháború előtti vészjósló csendet bánatos dallam törte meg a dohányfüsttől és parfümtől bódult pesti éjszakában. Régi tavaszon merengő urak, szépségük felett virrasztó dámák, szabadnapos katonák és fáradt cselédek egyszerre csendesedtek el, mikor a legendás magyar melódia első hangjait ütötte le a zongorista. A szomorú, álmokat kergető vasárnap egy korszak himnusza lett.
 

Aki csak szép akart lenni

 

A máig legnagyobbnak számító, Szomorú vasárnap című magyar világsláger Seress Rezső- korábban Spitzer Rudi - zongorista és zeneszerző nevével fonódott össze szétválaszthatatlanul, aki Jávor László azonos című versét zenésítette meg.

A legenda szerint a szomorú szöveget is egy baljóslatú kapcsolat ihlette, a szerző másnak a menyasszonyába volt szerelmes, és az elválás visszavonhatatlanságát szerette volna ilyen formában megörökíteni. A hosszú éveken keresztül nélkülöző, előbb artistának, majd színésznek, végül zongoristának állt Seress maga is melankolikus alkat volt, egy csúnya kis kölyök, akit az Isten is bohócnak teremtett, de szép akart lenni - ahogy egykori cirkuszigazgatója jellemezte.

A c-moll hármashangzatokkal kísértetiessé varázsolt melódiát - melynek dallamvilágáról úgy tartják, a szerző a világválság hatására tette ilyen komorrá - először a Fórum Kávéházban adták elő, ahol rögtön nagy sikert aratott, de akkor terjedt el igazán, mikor a neves énekes, Kalmár Pál is a műsorára tűzte.

Később a Szomorú vasárnap hírneve a munkatábortól és a haláltól is megmentetteSeress Rezsőt, mégsem örülhetett maradéktalanul az ismertségnek.
 

Az öngyilkosok himnusza

 

Amint a dal kezdett ismertté válni, egyre több tragikus hír röppent fel vele kapcsolatban. Ezek közé tartozott az azt bemutatni készülő rádió igazgatójának halála, valamint egy Kis Eszter nevű cseléd lúgkővel való öngyilkossága is. A lány párnáján aSzomorú vasárnap kottája feküdt, csakúgy, mint a pénzügyminiszteri tanácsos búcsúlevele mellett, aki egy taxiban lőtte főbe magát.

Úgy tartják, ebben az időszakban 17 öngyilkosság volt közvetlenül összefüggésbe hozható a dallal, a világmédia azonban tömegekről számolt be, és kikiáltotta azöngyilkosok himnuszának, melynek hatására számtalan megkeseredett élet végződött a Duna hullámai között.

Egyre több újság nevezte gyilkos slágernek - többek között a New York Times is foglalkozott vele -, párizsi előadásai alatt a zenekar tagjai egymás után szimuláltak tetszhalált, 1936-ban pedig az országban be is tiltották. Bár sokan értettek egyet azzal, hogy a sorozatos öngyilkosságok a gazdasági válság miatt érzett kilátástalansággal, illetve a Werther-hatással magyarázhatók - Goethe Ifjú Wertherje és az utánzási késztetés miatt német fiatalok sokasága választotta az önkéntes halált -, az, hogy azöngyilkosok költője lett, mélyen megrendítette Seresst. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy 1968 januárjában önkezével vetett véget életének.
 

Hallgasd meg az eredetit!

 

Bár számos verziója elérhető, íme a dal eredeti felvétele, az azt híressé tévő Kalmár Pál előadásában.
www.youtube.com/watch?v=HAzJ_7CeWbc


 

A leghíresebb magyar dal

 

Bár sokan úgy tartják, csak néhány fokkal van a giccs határán innen, máig megbabonázza, és különös hatással van azokra, akik végighallgatják. Több mint száz nyelvre fordították le, olyan mozgóképek kísérőjeként szerepelt, mint a Schindler listája, musicalt és filmeket készítettek történetéből, emellett több tucatnyi előadó dolgozta fel, közöttük Billie Holiday, a GenesisRay CharlesBjörkSarah BrightmanSinatra ésCrosby.

Bár a népszerű angol verzió, a Gloomy Sunday hangzásvilága kevéssé komor - egy plusz versszakkal is kiegészítették, mely mind a dallam, mind a szöveg tekintetében oldja a síri hangulatot -, az etalonnak máig az eredeti, magyar, recsegő-ropogó feltétel tekinthető.


Forrás: Femina.hu